Hallottatok ezekről tévhitekről?

Munkám során meglehetősen sok, gyakran egészen elképesztő, és rendkívül népszerű állategészségügyi tévhittel találkozom. Ezek a téveszmék leggyakrabban jóindulatú ismerősök, szomszédok tanácsai hatására kerülnek be az állattartók köztudatába, és makacs módon ott is maradnak. Azon kívül, hogy számomra sokszor csak derűre adnak okot, gyakran komoly veszélyt is hordoznak magukban kedvenceink egészségére nézve, így fontosnak tartom, hogy a legnépszerűbbeket megemlítsem ebben az írásomban.

1. A bolhák a kutya szeméből isznak

Sokan állítják, hogy azért vannak bolhák a kutya fején, mert amikor azok megszomjaznak, akkor a kutya szeméhez vándorolnak, hogy abból igyanak. Ennek az állításnak a még cifrább változata az, hogy azért kell a kutyára bolhanyakörvet tenni, mert a nyakörv megakadályozza azt, hogy a bolhák eljuthassanak az állat szeméhez, aminek következtében szomjan halnak…

A valóság az, hogy a bolhák vérszívással táplálkoznak, és a vérből nyerik a számukra szükséges folyadékot is. Vérhez pedig az állat egész testfelületén keresztül hozzájuthatnak. A bolhanyakörvek funkciója az, hogy a nyakörvben található hatóanyagoknak köszönhetően a bolhák elpusztuljanak, illetve megakadályozzák, hogy az élősködők újra megtelepedjenek az állat testfelületén.

„jujj. ez most fájt…”

2. Mérgezésre tejet!

„Mester, taníts még!”

Ez az állítás teljes mértékben hamis! Tejjel nem lehet mérget hatástalanítani. A mérgezéseket különböző anyagok (gyógyszerek, vegyszerek, gázok, rágcsálóirtók stb.) okozhatják. Szerencsére, jó néhány közülük valóban semlegesíthető a megfelelő ellenszerrel, amennyiben időben kerül ellátásra a mérgezett állat. Az időtényező viszont kritikus, mert a mérgek gyorsan felszívódnak, a szervezetben átalakulnak, majd kifejtik hatásukat. Ennek megfelelően, senkinek sem javaslom, hogy az állat életben maradási esélyeit csökkentse a hasztalan tejitatásra pazarolt drága idővel, hanem mérgezés gyanúja esetén haladéktalanul forduljon állatorvoshoz!

3. Mindig éhes

„Én például mindig éhes vagyok!”

Gyakran ez az állítás okozza a kutyák kóros elhízását, annak minden káros következményével együtt. Határozottan állíthatom, hogy a legtöbb kutya mindig, szinte korlátlan mennyiségű eleséget képes elfogyasztani. A kutyák ragadozó állatok, a farkasok „utódai”. A természetben egy ragadozó állat „vacsorája” sohasem garantált, csakis akkor jut élelemhez, ha a vadászat sikerrel járt. Éppen ezért, a természet gondoskodott arról, hogy az ilyen ragadozók hosszú ideig, akár hetekig is bírják a koplalást, de arról is, hogy az időszakosan elejtett zsákmányból rendkívül nagy mennyiséget legyenek képesek elfogyasztani. Szájuk, garatjuk hatalmas falatok bekebelezésére képes, és gyomruk rendkívül tágulékony. Ez az ősi, kutyafélékre jellemző táplálkozási ösztön, valamint anatómiai sajátosságok okozzák azt, hogy a legtöbb kutya mindig éhesnek – tűnik. Még akkor is, ha valójában nem azok, ezért semmi ok arra, hogy azon aggódjunk, hogy az egyébként jó kondícióban lévő kutyánk nem kap eleget enni, és ezért olyan éhes „szegény”. Sokkal nagyobb gondot okozhat az, ha túletetjük kedvenceinket.

4. Csontot a kutyának

Az egyik leggyakoribb tévhit a kutyatartók körében az, hogy a kutyának csontot kell adni. A kutya, természetesen a csontot is szívesen elfogyasztja, az előző pontban leírtaknak megfelelően. Azonban annak túlzott mennyiségben és nem a megfelelő minőségben való adagolása komoly problémákat okozhat. Ilyen probléma pl. a szorulás, ami nagy kínnal jár a kutyára nézve, megoldása pedig költséges és „piszkos” munkával, beöntéssel történik a belekben falhalmozódott és elakadt csontdarabok eltávolítása érdekében. A csirke és egyéb szárnyasok csontjai hegyesre és szilánkosra hasadnak, amikor a kutya szétrágja őket, és a csontszilánkok könnyen nyelőcső vagy bélperforációt okozhatnak, ami életveszélyes állapotot jelent. Ha már csonttal szeretnénk kedveskedni kutyánknak, akkor válasszunk inkább marha vagy sertés csontot, ami nem törik szilánkosra, de ezekből se adjunk többet, mint heti egy-egy marhalábszár- vagy sertéslapocka-csontnyi mennyiséget.

5. Meleg a homloka, száraz az orra – biztos beteg

Az egészséges kutya orra általában nedves, azonban a száraznak tűnő orr még önmagában nem jelenti azt, hogy kedvencünk beteg. Sokkal inkább arról van szó, hogy betegség esetén a szervezet hajlamosabb a folyadékveszteségre, kiszáradásra, és emiatt a beteg kutya orra is szárazabb lesz a megszokottnál (egyéb tünetek mellett). Az állatok esetében a meleg homlok nem ad semmilyen információt arról, hogy lázasak-e vagy sem, mert négylábú kedvenceink testhőmérséklete normális esetben 2-3C fokkal magasabb az emberénél. Ennek megfelelően, egy 38,5C –os kutya láztalannak mondható, míg egy ilyen testhőmérsékletű ember lázas, és a homloka „lángol”. A legjobb megoldás a kutya vagy macska testhőmérsékletének megállapítására a végbélen keresztül történő hőmérőzés. 39C-ig nincsen okunk aggodalomra, bármilyen melegnek is tűnjön kedvencünk homloka.

6. Egyszer kell, hogy legyenek kiskutyái

Ez a tévhit vezeti a slágerlistát. Valóságtartalma annyi, hogy ha egy szuka, amelyik nincsen ivartalanítva, nem vemhesül és nem ellik soha, akkor előbb-utóbb nagy valószínűséggel megbetegszik (leggyakrabban gennyes méhgyulladásban). Viszont ha időben ivartalanításra kerül, akkor számos veszélyes betegségtől, valamint a nem kívánt szaporulattól meg lehet őt és gazdáit óvni.

dr. Mérő Állatorvosi rendelő és ellátás háznál Tata, Tatabánya, Oroszlány és Komárom körzetében. tel.: 06/30-5895402

(A szöveg az ismeretterjesztést szolgálja. Felhasználása, másolása, sokszorosítása, megjelenítése egyéb fórumokon – minden esetben a szerző írásban adott engedélyéhez, és az eredeti forrás megjelöléséhez kötött!)