Tájékoztató az Aujeszky betegség előfordulásáról húsevőkben

vaddisznó kutya

Az Aujeszky betegség súlyosan veszélyezteti a vadászkutyák életét

Az utóbbi időben az ország különböző megyéiben dolgozó állatorvos kollégák Aujeszky-betegségre (más néven álveszettségre) is jellemző idegrendszeri tüneteket észleltek olyan vadászkutyákban, melyek vaddisznóhajtás után a sebzett disznók utánkeresését végezték. Az Aujeszky-betegségről, az elmúlt hónapokban megbetegedett és elhullott vadászkutya esetekről a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hivatalos adatokkal alátámasztott tájékoztatót adott ki az állatorvosok, vadászok és állattartók részére.

2011. január 1. és 2012. január 3. közötti időszakban az ország különböző területeiről összesen öt kutya és két róka tetemet küldtek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára Aujeszky-vizsgálat céljából. A laboratóriumi vizsgálatok négy kutyából és egy rókából származó minta esetében igazolták az Aujeszky-betegséget. A négy Aujeszky-pozitív kutya közül kettő Komárom-Esztergom megyéből, egy Győr-Moson-Sopron megyéből és egy Vas megyéből származott. A két Komárom-Esztergom megyei és a Győr-Moson-Sopron megyei kutya ugyanazon a – Komárom-Esztergom megyében rendezett – vaddisznóhajtáson vett részt. A Vas megyei kutya elhullása előtt néhány nappal a Sárvártól nem messze lévő vadászterületen rendezett vaddisznóhajtásban dolgozott. Az Aujeszky-pozitív róka Pest megyéből származott. Összefoglalva tehát hivatalosan az jelenthető ki, hogy a laboratórium az intézetbe küldött idegrendszeri tüneteket mutató húsevők közül négy eb és egy róka esetében állapított meg Aujeszky-betegséget.

Az Aujeszky-betegségről

Az Aujeszky-betegség elsősorban a sertés – ideértve a vaddisznót is – fiatal korban lázas általános és idegrendszeri tünetekkel, felnőtt korban enyhe légúti tünetekkel vagy akár tünetmentesen lezajló betegsége. A vírus iránt azonban számos más állatfaj is fogékony, bennük a betegség rendszerint erős viszketegségben és elhullásra vezető idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg.

Az Aujeszky-betegség iránt az összes emlős állat fogékony, az ember azonban nem.

Az Aujeszky-vírus természetes fenntartó gazdája a sertés, minden más állatfaj a sertéstől fertőződik. A betegség a különböző fajokban más és más klinikai tünetekkel jár.

disznó-kutya

A vadászkutyák általában a vaddisznó zsigereivel érintkezve fertőződnek meg az Aujeszky betegés vírusával

A húsevőkben ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás alakul ki. A húsevők rendkívül fogékonyak a vírus iránt, de kizárólag a fertőzött házi sertésekkel vagy vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján fertőződnek. A betegség húsevőkről húsevőkre nem terjed (nem ragályos). Fertőződésük többnyire házi sertések vágásából vagy vaddisznó zsigereléséből, feldolgozásából származó melléktermékek, sertésbelsőségek (tüdő, légcső nagy vírustartalma!!!), ritkábban nyers házi sertéshús/vaddisznóhús által történik (nyers terméknek minősül a füstölt sonka vagy kolbász is). A sertéstelepen tartott kutyák többnyire a sertés nyálától, vizeletétől, bélsarától fertőződhetnek meg. Húsevőkben lázas általános tünetek, erős bőrviszketegség, izgatottság, ingerlékenység figyelhető meg, végül bénulásos tünetek között az állatok biztosan elhullanak. Kutyák esetében a nagyfokú bőrviszketegség mértéktelen vakaródzásban, a végtagok kíméletlen rágásában nyilvánul meg, amely akár az öncsonkítást is elérheti. Emellett macskákban jellemző az erős nyálzás, a rekedt hangú nyávogás és a pupillák egyenetlen tágassága. Ezekért a tünetekért a kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás a felelős.

Tekintettel arra, hogy az Aujeszky-betegséget kizárólag a klinikai tünetek (megváltozott viselkedés, vakaródzás, stb.) alapján az emberre halálos kimenetelű veszettségtől elkülöníteni nem lehet, minden esetben a veszettségre előírt igazgatási rendelkezéseket kell végrehajtani. Minden idegrendszeri tünetet mutató állat hulláját kötelező veszettség kizárására irányuló kórbonctani és laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára küldeni.

Húsevők részére nincs engedélyezett vakcina, mert az attenuált (legyengített kórokozót tartalmazó) vakcinatörzsek a fiatal kutyákat és macskákat megbetegíthetik, az ártalmatlan inaktivált törzsek által adott védettség pedig gyenge, és csak néhány hónapig tart.

A húsevők esetében a betegség halálos kimenetelére való tekintettel a MEGELŐZÉSRE (!) kell helyezni a hangsúlyt. Ezért húsevőkkel házi sertés és vaddisznó eredetű nyers vágóhídi hulladékot, belsőségeket vagy nyers sertéshúst etetni nem szabad. 

A kutyával történő vaddisznó vadászatok vagy kutyás kirándulások során fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kutya a meglőtt vagy elhullott vaddisznó húsából, véréből, zsigereiből ne fogyasszon. Éppen ezért – összhangban a helyes kutyatartás általános szabályaival – kutyáknak szigorúan tilos nyers sertés- vagy vaddisznó húst vagy belsőséget adni.

forrás: MGSzH

Dr. Mérő állatorvosi rendelő, állatorvosi ellátás háznál és állatorvosi ügyelet Tatabánya, Tata, Oroszlány és Komárom környékén

  •  
  •  
  •  
  •  
  •