Szenilitás, demencia kutyáknál, avagy a mogorva négylábú öregúr

Öreg kutyánk mostanában furcsa szokásokat vett fel? Megváltozott az aktivitása, fura dolgokat művel? Feltűnően sokat ugat ok nélkül? Túl sokat alszik, netalántán nem találja a helyét? Rigolyái lettek? Könnyen lehet, hogy „szenilis”, más szóval demens lett.

Kutyáknál is előfordul ugyanis a szenilitás, más néven a demencia. Mielőtt kitérnénk ennek a furcsa, öregkori jelenségre és kezelésének lehetőségeire lássuk is, mit is jelent tulajdonképpen a szenilitás. 

Az emberi szenilitásról röviden

A humán orvoslásban a demenciát összefoglalva így definiálják:

„A memória, józan ítélőképesség, tudat és gondolkodás elhomályosulása, az érzelmi kontroll hanyatlása és a motiváció csökkenése, amelyek romló tendenciát mutatnak a korábbi állapothoz képest.”

Az emberi demencia, „időskori elbutulás” leggyakoribb típusa az Alzheimer kór.  ennek pontos oka még nem teljesen ismert, azonban biztos, hogy egy olyan agyi elváltozásról van szó, amelynek során az agyszövet degenerálódik és elsorvad, mivel a betegség az agy idegsejtjeit károsítja. Az idegsejtek károsodásáért elsősorban az amyloid nevű fehérjét tartják felelősnek. Az amyloid felhalmozódás önállóan is károsítja az idegsejteket (neurotoxikus), de hozzájárul a szabadgyök-képződéshez is, ami még-további káros hatással van a sejtekre.  A második leggyakoribb oka az emberi demenciának az agyi vérkeringési zavar, főleg egyéb kóros állapotok szövődményeként (cukorbetegség, hosszan tartó magas vérnyomás, érszűkület stb.), amely az agy egészséges működését is hátrányosan befolyásolja. A demencia következménye az egyre súlyosbodó szellemi leépülés.

Mi a helyzet a kutyák szenilitásával?

A fent leírt jelenségek a demens kutyák esetében is jól észlelhetők. A kutyák szenilitásának okai még annyira sem ismertek mint az emberé, de a leginkább elfogadott nézet szerint, a szellemi leépülés legfőbb oka kutyák esetében is a károsanyag felhalmozódás és a fokozott szabad-gyök képződés az agyszövetben. Az agyi idegsejtek károsodhatnak továbbá bizonyos fémek (pl. alumínium) lerakódása, vitaminhiány (pl. C-vitamin) és agyi érszűkület (oxigénhiány) miatt is.

A demencia kutyákra jellemző legfőbb tünetei:

  • Kevesebb figyelmet igényel gazdájától, korábbi kedvelt tevékenységek már nem érdeklik (pl. labdázás, nézelődés, postás-ugatás stb.
  • Ébersége csökken, feltűnően sokat alszik és nehezebben ébreszthető fel, mint korábban, illetve ébredéskor úgy tűnik, mintha nem tudná, merre van
  • Lakásba piszkítás, feltűnően megnövekedett étvágy
  • Ismeretlen helyen bizonytalanná válik, később az ismerős helyeken sem viselkedik otthonosan
  • Úgy tűnik, mintha nem mindig ismerné fel a számára ismerős személyeket, olykor akár a saját gazdáját sem
  • Néha morcos, kedvetlen, akár agresszív viselkedést is tanúsít ok nélkül, akár ismerős személyekkel, vagy a saját gazdájával szemben is
  • Furcsa, visszatérő, céltalan tevékenységeket sztereotip módon produkál: pl. nyugtalanul körbe-körbe vagy fel-alá  járkál, fejét hosszabb időre a falhoz támasztja, és úgy marad stb.
  • Feltűnően sokat ugat, nyüszít – különösen éjszakánként. Ez akár órákig is elhúzódhat.

A fenti listából jól látható, hogy számos új, szokatlan és furcsa viselkedésbeli jelenség válik jellemzővé a kutya magatartásában. Ez azért is fontos, mert ezek közül sok olyan van, ami a demencián kívül más okokból is eredhet, és öregkorban gyakrabban fordul elő, így nem egyszerű ezeket elkülöníteni az önálló demenciától. Ilyenek pl.:

  • Máj, vese betegségek amelyek idegrendszeri tünetekben is megnyilvánulnak
  • Önálló idegrendszeri betegségek, amelyek tudatszűkítő jellemzőkkel bírnak (pl. epilepszia)
  • Érzékszervi elváltozások – vakság, süketség
  • Mozgásszervi vagy egyéb tartós fájdalommal járó krónikus betegségek (artrózis, spondylozis)

Milyen kezelési lehetőségek vannak a kutyák szenilitására?

Amit állatorvosi szinten jelenleg befolyásolni tudunk, az a szabad-gyök képződés csökkentése a folyamat lassítása érdekében, illetve a demenciához társuló szorongásos tünetek.

Léteznek speciálisan kifejlesztett gyógytápok, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, melyek megkötik a káros mennyiségben képződő szabad-gyököket. Adhatunk kutyáinknak továbbá vitaminos étrend kiegészítőket, természetesen az előírt adagban, amelyek szintén szabad-gyök megkötő hatással rendelkeznek (pl. C, E vitaminok, béta karotin).

A demenciához társuló szorongásos tüneteket (nyugtalanság, nyüszögés, félelem) súlyosságuknak megfelelő módon kezelhetjük. Enyhébb formában jó lehetőség az elektromos módon működő feromon-párologtató készülék, amely a működése során a lakásban nyugtató hatású illatanyagokat porlaszt a levegőbe. Ilyen készülék pl. az Adaptil Calm. Súlyosabb szorongásos tüneteket  (a kutya nem tud aludni, fel-alá járkál szüntelenül, folyamatosan ugat) már valódi nyugtatószerekkel kell kezelni, akárcsak az emberek esetében.

A kutya tartási helyét érdemes olyan módon átrendezni, hogy benne az állat minél könnyebben tudjon tájékozódni és funkcionálni, minél egyszerűbben megtalálja a számára fontos eszközöket (etetőtál, fekhely).

Fontos, hogy szenilis, idős kutyánk számára is biztosítsunk változatos szellemi és fizikai aktivitást, de csak olyan mértékben, amennyit még szívesen végez. Mivel nem teljesen tisztázott okok miatt a megnövekedett étvágy is egyik tünete lehet az időskori szenilitásnak, ezt kihasználva sok esetben kutyánk fokozottan motivált lehet bizonyos feladatok megtanulásában és végrehajtásában, amennyiben azok jutalomfalatokkal kecsegtetnek. A kutyák szaglása, ellentétben látásukkal és hallásukkal nemigen romlik még idősebb korukban sem, ezért például, a lakásban vagy a kertben számos játékos, jutalomfalatot eredményező problémamegoldó feladattal lehet kutyánk motivációját, érdeklődését és szellemi aktivitását fenntartani, komolyabb fizikai igénybevétel nélkül.

Érdemes továbbá kedvenceink vérnyomását időszakosan ellenőriztetni állatorvosunknál (a vérnyomásmérésről az állatorvosi praxisban bővebben itt olvashat). Ez sajnos még nem igazán terjedt el az állattartói köztudatban, de azon kívül, hogy megfelelő eszközzel és némi rutinnal egyszerűen kivitelezhető, nem is túlságosan költséges vizsgálat, és segítségével jó néhány komolyabb betegséget is ki lehet általa szűrni. Így akár, akár az időskori szenilitás folyamatát is lassítani lehet, amennyiben időben kiderül, hogy kedvencünk magas vérnyomással küzd.

Írta: dr. Mérő Gábor – állatorvos

Dr. Mérő állatorvosi rendelő és állatorvosi ellátás háznál Tata, Tatabánya, Oroszlány és Komárom vonzáskörzetében. tel.: 06/30-5895402 

(A szöveg az ismeretterjesztést szolgálja. Felhasználása, másolása, sokszorosítása, megjelenítése egyéb fórumokon – minden esetben a szerző írásban adott engedélyéhez, és az eredeti forrás megjelöléséhez kötött!)