A kutyák, macskák szőrhullásának, viszketegségének számos oka lehet. Leggyakrabban ezek a következők:

• Bolhák, egyéb élősködök okozta irritáció
• Fertőzéses bőrgyulladás okozta viszketegség (baktériumos, gombás bőrgyulladás)
• Allergiás állapotok
• Hormonális hátterű szőrkihullás
• Idegrendszeri betegségek
• Viselkedési problémák

Bolhák, egyéb élősködők okozta irritáció

Az első és leggyakoribb oka a vakaródzásnak, viszketegségnek a  bolhák okozta irritáció. Minden kutya és macska, amely nem részesül rendszeresen bolhákra irányuló megelőző kezelésben előbb-utóbb bolhás lesz. A bolhásság kezelése összetett és többlépcsős folyamat, amelyről itt olvashat részletesen.

Ritkábban előforduló parazitás fertőzés a ragadozó atkák okozta viszketegség (cheyletiellozis). Ezek az apró pókfélék olyan benyomást keltenek a szőrzeten, mintha az korpás lenne, mert sűrű, fehér felrakódás tüneteiben nyilvánulnak meg. Nem véletlenül nevezik ezt a bántalmat „vándorló korpának” is, mert ezek az élősködők mozognak, vándorolnak az állat szőrzetén, amit még szabad szemmel is lehet látni. Tünetei a viszketegség, vakaródzás, tompa, töredezett, megritkult szőrzet, rajta a fehéres felrakódással, a vándorló korpával. A diagnózist mikroszkóp alatt lehet megerősíteni. A kezelés a megfelelő állatgyógyászati készítmény többszöri alkalmazása során eredményes lehet, amennyiben az állat immunállapotának javítása is megtörténik – megfelelő táplálással és jó tartáskörülmények biztosításával.

Rühösség

Hosszan tartó éhezés, betegeskedés, rossz tartáskörülmények amelyek az általános ellenálló képesség gyengüléséhez vezetnek, valamint genetikai okok idézhetik elő a rühatkák olyan mértékű elszaporodását, amely súlyos tünetekben nyilvánul meg. Ez a bántalom nem ifeltétlenül jár viszketegséggel és vakaródzással. Súlyos, nagyon csúnya elváltozások láthatók a bőrön, a szemek környékén, a hónalj tájékon, a lábujjak között, a faroktőnél, akár az egész bőrfelületen. Kékes színű felrakódás, gennyedző , olajos tapintatú területek, bőrmegvastagodás, szőrhiány, illetve gyér, kikopott szőrzet jellemzi a rühösség képét. Általában az általános állapot is rossz, a kutya kedvetlen, étvágytalan, sovány, beteges benyomást kelt.

A diagnózis a bőrből vett kaparék mikroszkópos vizsgálatával történik. A kezelés hosszadalmas, nehézkes, és a betegség sajnos kiújulásra hajlamos. Az immunrendszer erősítése, a tartáskörülmények és a táplálás rendezése, valamint a rühösség kezelésére alkalmas állatgyógyászati készítmények hozhatnak gyógyulást a betegségre.

 

 

 

Fertőzésből, sérülésből adódó bőrgyulladás, ekcéma

Tünetei a szőrkihulláson, viszketegségen kívül lehetnek nedvedző, gennyedző, fájdalmas (súlyos esetben lázzal járó) elváltozások egy vagy több helyen a bőrfelületen. Okai sebzések (harapás, horzsolás, irritáló vegyszerrel való érintkezés), fertőzött kutyakozmetikai eszközökkel, vagy másik, bőrgyulladásban szenvedő fajtárssal való érintkezés lehet. Az ekcémás bőrgyulladás kialakulhat másodlagosan is, pl. egy masszív bolhás fertőzés következményeként, amelyre a kutya heves vakaródzással, bőre kiharapdálásával reagál, baktériumokkal fertőzve az amúgy is gyulladt területet.

Az ekcémás bőrgyulladás kezelése a kiváltó okok megszüntetésén felül helyi sebkezeléssel és antibiotikum tartalmú tablettákkal történik. A kúra néhány hétig is eltarthat, és egyes esetekben, ha az állat nem reagál jól a kezelésre, az elváltozott bőrterületekből kaparékot és szőrmintát kell venni, majd laboratóriumi tenyésztésre és rezisztenciavizsgálatra kell küldeni, hogy a kezelés eredményt hozzon.

Allergiás állapotok

Számtalan allergén anyag bánthatja a kutyákat és macskákat, amelyek szinte mind viszketegséget okozhatnak. Ezek leggyakrabban a szemek környékén, az ujjak között, hónalj tájékon, de akár az egész testfelületen is viszketegséget, szőrhullást, bőrmegvastagodást idéznek elő, állandó kínt okozva kedvenceinknek. Ilyen tüneteket okozhatnak az anális mirigyek (bűzmirigyek) kiürülési zavara miatt felhalmozódó, majd a véráramba jutó anyagok, környezeti allergének (por, virágpollenek, rovarcsípések, műszálas fekhelyek anyagai) és egyes tápanyagok (gabonafélék, állati termékek, tej és tojásszármazékok stb.). 
A kezelés első körben helyi, allergia ellenes kenőcsökkel, gyógysamponos fürdetésből, hypoallergén tápok etetéséből áll, és sokszor szükség van olyan gyógyszerekre is, amelyek az immunrendszer tompítása révén képesek felfüggeszteni az allergiás reakciókat. Amennyiben ez nem elég, mert a tünetek nem javulnak, vagy bizonyos idő után kiújulnak, szükség lehet speciális allergiavizsgálatokra is, hiszen ma már lehetőség van annak felderítésére, hogy mire allergiás kedvencünk. Allergiatesztekkel, speciális laboratóriumi eljárásokkal azonosíthatók az allergiás reakciót okozó tényezők, majd ez után lehetőség van olyan, egyedre szabott készítményt gyártatni (hiposzenzibizáló oldat), amely képes a szervezetet érzéketlenné tenni ezekre az allergénekre. Sikeres kúra után már nem fog allergiás reakciót okozni egy ilyen anyag, a szervezet közömbös lesz irántuk, így gyógyultnak tekinthető az állat.

Hormonális hátterű bőr és szőrproblémák

A pajzsmirigy elégtelenség, Cushing kór, fokozott ösztrogéntermeléssel járó petefészek ciszták rendszerint a kültakaróban (bőr és szőrzet) is megnyilvánuló tüneteket okoznak. Hormonális bántalmak jól diagnosztizálhatók a megfelelő vérvizsgálatokkal, és a kezelés is ezek eredménye szerint kerül meghatározásra. Ma már a legtöbb hormonális bántalom jól kezelhető gyógyszeresen vagy műtétileg, és a sikeres terápia a bőr/szőrproblémák fokozatos javulásában is megnyilvánul.

Ortopédiai, idegrendszeri és mozgásszervi bántalmak

Viszketegség vagy fájdalom érzetét keltheti számos idegrendszeri bántalom. Ilyenek pl. a gerincvelő összenyomódását előidéző csigolya és porckorong bántalmak (cauda equina compressio), vagy akár csípő izületi fájdalom. Az állat a fájdalmas hátulsó testrészét, hátulsó lábait, farkát harapdálja, ami végül ezeken a területeken sérülést és fertőzést idézhet elő. Az ortopédiai háttér felderítése és kezelése ortopédiára és neurológiára szakosodott állatorvosoknál történik.

Egyéb, ritka és összetett idegrendszeri betegségek is okozhatnak viszketegséget, ilyenek pl. az Aujeszky betegség, vagy egyes epilepsziás állapotok.

Viselkedési zavarok

Amennyiben az előzőekben részletezett bántalmakra irányuló alapos vizsgálatok során kizárható minden fentebb leírt betegség, akkor feltételezhető, hogy a viszketegség, szőrhullás, bőrgyulladások hátterében pszichés okok állnak, vagyis viselkedési zavarok. Leginkább az emberi körömrágáshoz tudnám hasonlítani ezt a helyzetet.

Kutyák esetében a leggyakoribb ilyen zavar az ún. izolációs szindróma, vagy „elhagyási szorongás”, amely főleg menhelyről befogadott vagy „túlzottan féltett” , elkényeztetett, lakásban tartott, félénkebb természetű és napközben egyedül hagyott kutyákra jellemző magatartás. Az állat szorong, nem bírja az egyedül létet, és ilyenkor pótcselekvésként a lakás tárgyait, vagy adott esetben saját magát kezdi pusztítani. Gyakori tünet a lábujjak nyalogatása, az ágyéktájékon való „cuppogás”, a farok kergetés. Mivel az állat állandóan nyalogatja, kaparja, rágja, harapdálja testét, hamarosan sérülést okoz magának, aminek következménye a bőrsebzés, majd a bőrgyulladás. Ezeknek a viselkedési zavaroknak a megállapítása és kezelése szakmailag jól felkészült viselkedésterapeutával, kutyakiképzővel történik, általában állatorvosi segítséggel, gyógyszeresen kiegészítve a viselkedésterápiát. Sajnos, a kezelés nem könnyű, és főleg nem gyors folyamat. A helyzetet bonyolítja az, hogy viselkedési zavarok esetén szinte mindig, először az állattartónak kell gyökeresen megváltoztatni az állathoz való viszonyát ahhoz, hogy a szorongó állat lelkivilága megnyugodjon és az önpusztító magatartás megszűnjön.

Írta: dr: Mérő Gábor – állatorvos

Dr. Mérő állatorvosi rendelő és állatorvosi ellátás háznál Tata, Tatabánya, Oroszlány és Komárom vonzáskörzetében. tel.: 06/30-5895402 

(A szöveg az ismeretterjesztést szolgálja. Felhasználása, másolása, sokszorosítása, megjelenítése egyéb fórumokon – minden esetben a szerző írásban adott engedélyéhez, és az eredeti forrás megjelöléséhez kötött!)