A különféle fogászati problémák a kutyák és a macskák leggyakoribb egészségügyi bántalmai. Ezt a tényt számtalan kutatás támasztja alá, melyek egybehangzóan azt állítják, hogy a két évnél idősebb kutyák és macskák 80%-ánál már igazoltan kimutatható valamilyen fogászati kórkép, enyhébb vagy súlyosabb formában. A kisállatok fogaival azonban mégsem foglalkoznak annyit, sem az állattartók, sem pedig az állatorvosok, mint más betegségekkel. A fogászati bántalmak a  kezdetben nem járnak olyan szembetűnő tünetekkel, mint pl. a hasmenés, a köhögés, vagy a sántaság. Sokáig rejtve maradnak, maximum a rossz szájszag okoz némi kellemetlenséget azoknak a tulajdonosoknak, akik lakásban tartják kedvenceiket.

A ragadozó állatok – mint a kutya és a macska – sok, hegyes, éles, relatív nagyméretű foggal rendelkeznek. Ezek a fogak tépő, őrlő, szakító, hasító funkciót ellátó szerszámok és fegyverek kedvenceink szájában, viszont a táplálékszerzésen kívül jóval több funkciójuk van, mint az embereknél. Az állatok fogaikat használják kéz helyett a különféle dolgok megragadására, hordozására, küzdelemre és táplálkozásra egyaránt. A sokféle funkcióból, a nagy méretekből és a rögzített állásból adódóan, kutyáink és macskáink fogai nagyon sérülékenyek. És sajnos, traumás jellegű sérülések lépten-nyomon meg is történnek.

Egyik gyakori oka a fogsérülésnek az, ha labdázás során, nagy igyekezetében, a kutya a labdával együtt a  kemény talajra is ráharap. Másik oka az, hogy sokan kényeztetik kedvencüket csonttal, de ha a csont a fognál keményebb, mint például a marhalábszárcsont, akkor könnyen beletörhet a kutya foga.  Ugyancsak fogkárosodást okoz az, amikor a kutya huzamos ideig és rendszeresen csócsálja  kedvenc tömör-gumi játékát, és a folyamatos rágás idő előtt lekoptatja a fogakat. Sokan űznek olyan sport-tevékenységeket kutyáikkal, amelyek extrém mértékben terhelik a kutyák fogazatát, ilyenek a különféle őrző-védő sportok, illetve a szolgálati kutyák mindennapos tréningje és bevetési alkalmazása. Ezekben az esetekben a fogak mind-mind fokozott erőhatásoknak vannak kitéve, kopnak, törnek, sérülnek. Nem is beszélve a macskaverekedésekről, a házőrző kutyák kerítés szaggatásáról, és még hosszan lehet sorolni a fogazat traumás sérüléseit okozó mindennapos jelenségeket.

Traumás sérüléseken kívül kutyáinknak és macskáinknak megvannak a maguk saját fogászati betegségei is, melyekre veleszületett módon is mutathatnak fogékonyságot. Ma már számtalan kutya és macskafajta létezik, óriási különbségeket mutatva méretük, alakjuk tekintetében, ugyanakkor anatómiájuk, mint pl., a fogak száma, típusa, alakja változatlan maradt a háziasítás és a tenyésztés során. Ugyanannak a 42 db fognak kell elférnie egy nagy és hosszúfejű német dog szájában, mint egy extrém módon rövidfejű (brachycephal) mopsz, vagy yorkshire terrierében. Ez pedig a fogak túlzsúfoltságához, helyeződésük eldeformálódásához, az állcsont és a fogak méretének egymáshoz viszonyított arányának megváltozásához vezet, ami hajlamosítja az érintett fajták egyedeit fogágybetegségek, hibás fogsorzáródás, harapási rendellenességek kialakulására. Az öröklődő hajlamot igazolja az, hogy különösen az egészen apró, toy típusú, valamint a rövidfejű kutyáknál és exotikus fajtájú macskáknál (main coon, sziámi ) tapasztalunk fokozottan problémás fogazatot, melyek előbb vagy utóbb mindenképpen rendszeres „karbantartást”  és kezelést igényelnek.

Végül,  a  fogkövesség ugyanúgy érinti a kutyákat és macskákat, mint az embereket, ugyanakkor a kutyák és macskák szájhigiéniai ápolása (fogmosása) még gyerekcipőben jár az egész világon. Ehhez társul az is, hogy kedvenceink élettartalma is jelentősen megnőtt, ami többek között a fogágybetegségek gyakoriságát is növeli, hiszen sok fogászati bántalom kifejezetten az idősebb korban válik szembetűnővé.

Az állatorvosi fogászat speciális felszereltséget és szaktudást igényel, amellyel ma még csak kevés állatorvosi rendelőben rendelkeznek a kollégák. Mi, emberek, nem a háziorvosnál kezeltetjük fogainkat, hanem a fogorvosnál. Az állatorvosi fogászati képzés az egyetemi évek alatt kimerül egy féléves elméleti tantárgyban, esetleg néhány szabadon választott kiegészítő kurzusban, de komoly fogászati diagnosztikai és terápiás tudást adó oktatás nincsen jelenleg sehol a világon az állatorvosi alapképzésben. Ez egy furcsa jelenség, hiszen ismét, a fogászati betegségek a leggyakoribb bántalmak közé tartoznak a kutya és a macska állatorvoslásban, az ezen problémákat színvonalasan megoldani képes állatorvosok száma viszont nagyon kevés. Ennek eredményeként, jelenleg a legtöbb állatorvosi rendelőben a fogászati ellátás kimerül az ultrahangos fogkőleszedésben, esetleg egy-egy fog eltávolításában.

A Dr. Mérő Állatorvosi Rendelő kiemelt módon foglalkozik kutya és macska fogászattal. Az elmúlt évek alatt a rendelő fel lett szerelve a kisállat fogászathoz szükséges műszerekkel és eszközökkel: beszerzésre került fogászati kezelőegység (hasonló ahhoz, amit a humán fogorvosok használnak), kisállat-fogászati röntgengép, digitális fogászati röntgen-előhívó rendszer, számtalan kéziműszer, és egy külön altatógép is, csakis a fogászati ellátásokhoz. A folyamatos kisállat-fogászati képzéseken való részvétel pedig biztosítja azt, hogy szakmai kompetenciám minél magasabb szintre emelhessem a kisállat-fogászatban. Mindennek eredményeként örömmel és büszkén tapasztalom, hogy a kutyák és macskák fogászati problémáinak  megoldása ma már jelentős szerepet játszik állatorvosi munkámban.

dr. Mérő Gábor, állatorvos

Időpontfoglalás, bejelentkezés: 06/30-589-5402

merogabor@hotmail.com

www.facebook.com/drmerogabor

(A szöveg az ismeretterjesztést szolgálja. Felhasználása, másolása, sokszorosítása, megjelenítése egyéb fórumokon – minden esetben a szerző írásban adott engedélyéhez, és az eredeti forrás megjelöléséhez kötött!)