Fogászat kategória bejegyzései

Foghúzás az állatorvosi gyakorlatban

A fogkőeltávolítás után a második leggyakoribb beavatkozás az állatorvosi fogászatban a foghúzás. Az állatgyógyászatban a foghúzást általában akkor vesszük fontolóra, ha olyan állapotok lépnek fel, amelyek más módon nem kezelhetők, vagy anyagi okokból nem tudják vállalni az állattartók.

A foghúzás leggyakoribb indikációi

Előrehaladott fogágybetegség: gyakoriságát tekintve, első helyen az előrehaladott, 3-4-es stádiumú fogágybetegség szerepel. Ha a fogat súlyosan érinti az ínybetegség (periodontitis), a fogtartó szerkezet oly mértékben károsodik, hogy a beteg fog kihúzása jelentheti az egyedüli tartós és biztos megoldását a problémának.

4-es fokozatú fogágybetegség, az ínysorvadás és csontveszteség miatt a fog gyökerei szabad szemmel látszanak. Az egyetlen megoldás, a fog eltávolítása

Bővebben a fogágybetegségről ide kattintva olvashat.

Fogbél-gyulladás: a fog belső részét érintő gyulladás és fertőzés a fog elhalását, és a környező szövetekben tályogok kialakulását okozhatja. Az erős fájdalommal járó betegség során gyakran a pofa is feldagad, illetve a gennyes gyulladás továbbterjedve sipolyjáratok kialakulásához is vezethet, ami leggyakrabban a szem alatti lyukból ürülő váladék formájában tűnik fel. A fogbél-gyulladás orvoslásának legelterjedtebb és legbiztosabb módja a foghúzás. Egy másik lehetőség a gyökérkezelés, ha a környező szövetekben még nem alakult ki súlyos csontveszteség. A gyökérkezelés révén a fog megtartható, azonban a kezelés meglehetősen költséges beavatkozás, továbbá eredményességéről félévente ismételt kontroll röntgenfelvételekkel kell meggyőződni.

Törött fogak: olyan fogtörések esetén, amikor a fogbél (pulpa) is megnyílik, és nincsen lehetőség a fent említett gyökérkezelésre, a fogat el kell távolítani a tartós fájdalom megszűntetése, illetve a későbbi fogbél-fertőzés okozta szövődmények elkerülése végett.

törött szemfogak

A fogtörések okairól itt olvashat bővebben:

Visszamaradt tejfogak: ha a kutya vagy macska tejfogai nem váltódnak ki hat hónapos koráig, akkor ezeket a bent maradt tejfogakat el kell távolítani, hogy ne akadályozzák a maradandó fogak normális fejlődését. Ha nem kerülnek eltávolításra, idővel harapási rendellenességhez, a fogak egymást koptató, rongáló állását fogják előidézni, azokat károsítva.

Fogfelszívódási betegség: különösen macskák hajlamosak fogfelszívódási betegségek kialakulására. A bántalom pontos oka még nem teljesen ismert, ennek ellenére rendkívül gyakori jelenség, már fiatal macskáknál is. Feltételezetten fogágybetegség okozta gyulladás és genetikai faktorok állnak a hátterében. A kóros folyamat során a szervezet lebontja a saját fogait. Ez egy nagyon fájdalmas betegség, sokszor szabad szemmel nem is lehet észrevenni, és előrehaladott állapotában az érintett fogakat nem lehet megmenteni. A fogfelszívódási betegség diagnózisa röntgenvizsgálattal történik, kezelése, annak típusától és súlyosságától függően, teljes vagy részleges fogeltávolítást jelent. A beavatkozás után az érintett macskák szinte azonnal jobban lesznek, és visszanyerik életkedvüket, étvágyukat is.

fogfelszívódási betegség röntgenképe egy macskánál. A hátulsó gyökér szinte teljesen eltűnt, az elülső csontveszteséggel érintett Ez nagyon fájdalmas a macska számára

Kiterjedt fogszuvasodás: állatoknál, ellentétben az emberekkel, viszonylag ritka a fogak kilyukadása, vagyis a fogszuvasodás, de azért náluk is előfordulhat. Ha a fog kiterjedt szuvasodása áll fenn, amelyet nem lehet helyreállítani töméssel, akkor itt is, a lyukas fog eltávolítása, kihúzása a megoldás.

A fogazat torlódása: bizonyos esetekben, különösen a kisebb testű és rövidfejű kutya- és macskafajtáknál, melyeknél anatómiai okokból gyakori a fogak rendellenes állása és torlódása, egyes fogak eltávolítására szükség lehet az ilyen esetekben óhatatlanul kialakuló fogágybetegség megelőzése és orvoslása miatt.  Egy kistestű és rövid fejű mopsz szájüregében ugyanúgy 42 db fognak kell elférnie, mint egy hosszúfejű és nagytestű dobermannál. Ez, érthető módon, csak úgy történhet meg, ha a fogak a normál álláshoz képest befelé fordulva és összezsúfolódva nőnek sorba, ami fokozottan hajlamosítja az érintett fajták egyedeit harapási rendellenességek és fogágybetegség kialakulására.

Számfeletti fogak: olykor, fejlődési rendellenességként, a normálisnál több fog fejlődik ki, ami szintén harapási problémákhoz vagy fog-torlódáshoz vezet. Ezekben az esetekben, a nem odavaló fogat el kell távolítani, ha az gondot okoz az állatnak.

Caudális stomatitis: ez a csúnya betegség szintén főleg a macskák fogászati bántalma, amelyre az jellemző, hogy az egész szájüreg súlyos gyulladásba kerül, aminek következtében az állatok abbahagyják az evést, egy helyben gubbasztanak és nagyon nincsenek jól. Ennél a betegségnél, akármilyen drasztikusan is hangzik, a teljes fogazat eltávolítása hozza a megváltást, ugyanis a betegségre az jellemző, hogy a szervezet „ellenségként” azonosítja a saját fogait, és ennek hatására alakul ki a súlyos, kiterjedt gyulladás. Ha a fogakat sikerül maradéktalanul eltávolítani, a gyulladás és az azt kísérő fájdalom az esetek nagy részében megszűnik, és a macska, még ha fogatlanul is, de újra a régi lesz.

Ki nem hasadt fogak: időnként előfordul az, főleg kutyáknál, hogy a szabad szemmel hiányosnak tűnő fog hiányzik igazából, hanem csak nem hasadt ki az íny alól. A ki nem nőtt fog idővel ciszta kialakulását okozza a csontozatban, ami nagyon fájdalmas lesz az állat számára. Ezeket a fogakat el kell távolítani, hogy a probléma ne alakuljon ki. A meglévő, de ki nem hasadt fogakat csak fogászati röntgenvizsgálattal lehet megtalálni. Éppen ezért, ha azt látjuk, hogy kedvencünknek hiányzik egy-egy foga, mindenképpen vigyük el fogászati röntgenvizsgálatra, és ha bebizonyosodik, hogy bent van az a fog az íny alatt, akkor mindenképpen húzassuk ki.

Hogyan történik a foghúzás?

A foghúzás, mivel alapból egy fájdalmas és időigényes beavatkozás, minden esetben teljes altatásban, általános és helyi érzéstelenítéssel történik. A Dr. Mérő Állatorvosi Rendelőben ez inhalációs, altatógépes módon zajlik, korszerű berendezésekkel, monitorizálási eszközök felügyelete mellett. Az „elromlott” fog okozta elváltozás és a fog típusa szerint a foghúzás történhet íny feltárással vagy anélkül, a helyzettől, helyeződéstől függően. Mivel a kutyák és macskák számos foga két-, illetve három-gyökerű fog, ezen fogak esetében szükséges a gyökerek szeparálása a fogászati kezelőegység speciális fúró-fejeivel, hiszen a többgyökerű fogakat nem lehet egyben kiemelni. A gyökereket körülölelő fogmeder csontjainak lemarásával, majd speciális fogászati eszközök  – fogászati luxátor és elevátor segítségével lehet a fogakat kiemelni a helyükről. Amennyiben íny-feltárással távolítottuk el a fogat, a beavatkozás után az íny varrása szükséges a legtöbb esetben. Ez felszívódó varratokkal történik. A művelet végén kontroll röntgenvizsgálattal győződünk meg arról, hogy nem maradtak bent gyökér maradványok a csontozatban.

A foghúzás után az állatok néhány napig fájdalomcsillapítót kapnak, és általában nagyon gyorsan gyógyulnak. Szemmel láthatóan, sokszor már aznap lényegesen jobban érzik magukat, mint előtte. Ezt visszatérő étvágyukból és jó közérzetükből tudjuk leszűrni. Sok tulajdonos rendszeresen arról számol be, hogy a műtét után kedvencük szinte megfiatalodik, újra játékossá válik, és az addig gubbasztó, morcos, kedvetlen állat egyszer csak vidám lesz.

Rendelőnkben minden szükséges berendezés, szaktudás és tapasztalat rendelkezésre a kutyák és macskák szakszerű, professzionális fogászati ellátásához.

Időpontfoglalás, bejelentkezés: 06/30-589-5402

Dr. Mérő Állatorvosi Rendelő 2896 Szomód, Újtelep utca 20.

merogabor@hotmail.com

www.facebook.com/drmerogabor

(A fent megjelenített szövegek az ismeretterjesztést szolgálják. Nyilvános fórumokon való felhasználásuk,  megjelenítésük, minden esetben az eredeti forrás megjelöléséhez kötöttek!)

Az  állatorvosi fogászati röntgenvizsgálatról

A fogászati röntgenvizsgálat alapvető és kiemelt jelentőségű eljárás az állatorvosi fogászatban. Lényege és jelentősége az, hogy segítségével láthatóvá válik az íny alatti állapot is.  Szabad szemmel csak az íny felett látható koronák vizsgálhatók,  azonban ezek csak egyharmad részét képezik a fogaknak. A nagyobb, kétharmad részt képező fog-gyökerek, az íny alatt találhatók, és szabad szemmel nem láthatók, akárcsak a fogakat körbeölelő, azokat támasztó fogmeder csontjai sem.  Így tehát, fogászati röntgenvizsgálat nélkül, a fogazat és a fogtartó képletek legfontosabb részei rejtve maradnának.

 

 

 

 

 

 

A fogászati röntgenvizsgálat olyan gyakori elváltozások azonosítására ad lehetőséget, melyeket e nélkül lehetetlen pontosan beazonosítani. Ilyenek például:

  • Fogágybetegséggel kapcsolatos csontveszteség mértéke, súlyossága
  • Foggyökér tájéki ciszták, fertőzések, traumás sérülések
  • Fogfelszívódási betegségek
  • Hiányos fogazat igazolása vagy kizárása – ki nem hasadt fogak vs. valódi foghiány elkülönítése

    Fogfelszívódási betegség röntgenképe egy macskánál. A hátulsó gyökér részben felszívódott, eltűnt

A fogászati röntgenvizsgálat másik nagy jelentősége, hogy segítségével meg lehet tervezni egy adott eset megoldásához szükséges eljárás technikai kivitelezésének lehetőségeit, rizikófaktorait és a gyógyulás esélyeit. Például, azt lehet megmondani, hogy egy adott fog menthető-e, vagy mindenképpen ki kell-e húzni, illetve, hogy egy adott fog eltávolítása mennyire bonyolult vagy veszélyes?

Végül, az elvégzett fogászati beavatkozás sikeréről kaphatunk képet. Foghúzások gyakori szövődménye az, hogy egy sikeresnek vélt fogeltávolítás után mégiscsak bennmarad egy két egészen apró gyökérszilánk a fogmederben, ami később komoly gyulladást és fájdalmat okozhat az állatnak, megakadályozva annak gyógyulását. A professzionális fogeltávolítás nem nélkülözi a beavatkozás utáni ellenőrző röntgenfelvételt, hogy a fenti probléma még véletlenül se forduljon elő.

 

Milyen berendezéssel történik a kisállat-fogászati röntgenvizsgálat?

A fogászati röntgenberendezés négy részből áll:

  • Fogászati röntgengép
  • Röntgen-lemezek (régebben fogászati
    röntgenfilmek, ma már digitális lemezek)
  • Számítógépes képelőhívó berendezés
  • Kisállat fogászati szoftver

Az állatorvosi fogászati röntgenvizsgálat speciális röntgenberendezést (ún. intraorális röntgengépet) és nagy jártasságot igényel. A humán fogászatból jól ismert panoráma röntgen sajnos nem használható az állatorvoslásban. Az ember-fogorvosnál a fogászati röntgenvizsgálat panorámaröntgen-géppel, mintegy 10 másodpercet igényel, és ennyi idő alatt csúcsminőségű képet lehet kapni az ember teljes fogazatáról. Az egyes kutya és macskafajtákra jellemző nagy méretbeli szórás és anatómiai különbségek miatt, jelenleg nincsen olyan berendezés, ami körbejárva a koponyát, panorámaképet tudna képezni az állatok fogairól. Így az állatoknál, ez sajnos sokkal összetettebb és időigényesebb eljárás. Az intraorális röntgengép egy olyan berendezés, amely minden irányba, 360 fokos szögben elmozdítható fejjel rendelkezik. Viszonylag szűk, kör alakú képet lehet vele készíteni, amelyre egy felvétel alatt kb. 2-5 db fog fér el (az állat és a detektor méretétől függően). Ezért, a negyvenkét foggal rendelkező kutya, és a harminc foggal bíró macska esetén, a teljes fogazat röntgenezéséhez, általában 6-14 felvételre van szükség. Mivel az egyes fogtípusokat más és más irányból, más és más szögben kell felvenni, ez a művelet sok gyakorlatot igényel ahhoz, hogy elfogadható időn belül, jó minőségű, értékelhető képet kapjunk.

A röntgensugarak manapság már digitális lemezekre vetülnek, melyek kiváló minőségű képek készítését teszik lehetővé. Ezeket a lemezeket, vagy detektorokat az állat szájába helyezzük a vizsgálat során, innen ered az intraorális elnevezés.

A számítógépes előhívó rendszer révén a lemezekre vagy detektorokra vetült röntgensugarakból digitális képet kapunk. Az előhívó berendezéshez tartozó szoftverek segítségével a kapott képen számos műveletet, például méréseket is lehet készíteni, a felvételeket tárolni, szerkeszteni és továbbküldeni is lehet elektronikus formában.

Hogyan zajlik a kisállat fogászati röntgenvizsgálat?

A fogászati röntgenvizsgálat általában a teljes körű fogászati vizsgálat részeként kerül kivitelezésre, sokszor a fogkő eltávolítással és polírozással egybekötve. A vizsgálat körülbelül 20 percet vesz igénybe, és ez alatt az idő alatt az állatnak mozdulatlannak kell lennie, hogy a felvételek jó minőségűek legyenek. Ezeket a műveleteket az állatok nem tűrik el éber állapotban. Ezért, a vizsgálat minden esetben bódításban történik.

Mikor ajánlott fogászati röntgenvizsgálatot készíttetni?

  • Ellenőrző fogászati ​​vizsgálatok részeként: különösen idősebb állatok, fogászati betegségekre hajlamos kutya és macskafajták esetén
  • Fogászati ​​betegség gyanújakor: ha kedvence fogászati ​​problémák jeleit mutatja, például rossz lehelete van, evéskor vagy rágáskor nehézséget, fájdalmat, furcsa magatartást tanúsít, esetleg erősen nyálzik, száját mancsaival dörzsöli, vakarja
  • Fogászati ​​beavatkozások előtt és után: a probléma detektálása és a kezelés eredményességének ellenőrzése céljából
  • Látszólag hiányos fogak esetén – ezzel a vizsgálattal lehet megállapítani, hogy egy fog valóban nincsen jelen, vagy pedig csak nem bújt elő, ezáltal későbbi problémákra predesztinálva az adott állatot.

A Dr. Mérő Állatorvosi Rendelőben minden kisállatfogászati eszköz és berendezés rendelkezésre áll a fent említett vizsgálatok szakszerű elvégzéséhez.

dr. Mérő Gábor

Időpontfoglalás, bejelentkezés: 06/30-5895402

merogabor@hotmail.com

(A szöveg az ismeretterjesztést szolgálja. Felhasználása, másolása, sokszorosítása, megjelenítése egyéb fórumokon – minden esetben a szerző írásban adott engedélyéhez, és az eredeti forrás megjelöléséhez kötött!)