A fogágybetegség a leggyakoribb egészségügyi bántalma a kutyáknak és macskáknak. Sok tanulmány szerint a két évnél idősebb kutyák és macskák 80%-ánál igazoltan kimutatható valamilyen stádiumú fogágybetegség, és az életkorral ennek aránya és súlyossága egyre csak nő. Mi is tehát az a fogágybetegség, hogyan alakul ki, és mit lehet tenni a megelőzés vagy a kezelés érdekében?
A fogágybetegséget elsősorban az előző írásban részletezett lepedék és fogkő okozza. A fogkövességről részletesen itt olvashat. A lepedék, plakk, áttetsző, folyadék állagú anyag, amely a nyál alkotóelemeiből és baktériumokból tevődik össze. Fogkő-eltávolítás, vagy akár fogmosás után már 20 perccel kimutatható a fogak felszínén speciális festőanyagokkal.
Ez a lepedék, a baktérium-anyagcseretermékek következtében biotoxinok felszabadulásához vezet, amelyek irritálják az ínyt. Az irritáció aktiválja a szervezet immunrendszerét, amelynek eredményeként különböző gyulladásos termékek képződnek – például citokinek, prosztaglandinok, és kialakul az ínygyulladás. Ez általában a fog-íny határán megjelenő vörös csíkként tűnik fel a szájüreg áttekintése során.
A fogkő maga a megszilárdult lepedék, amely kálciumból, foszforból, ételmaradékból és baktériumokból áll. Ez a fogkő kemény, érdes felületű. Idővel egyre nagyobb méretet ölt. Nemcsak a fogak felszínére rakódik fel, hanem az íny alá is, egészen a gyökerek mélyéig terjed, kitűnő „lakóhelyet” biztosítva a fogágyat károsító baktériumok számára. Amint a fogkő az íny alá terjed, térfoglalásának és éles, durva felületének következtében, valamint az egyre súlyosbodó ínygyulladás együttes hatására, az egész folyamat lazítja, roncsolja, károsítja a fogtartó szerkezetet, a fog, fogmeder és íny közötti szoros kapcsolatot – vagyis a fogágyat. Ennek a szerkezetnek a károsodása maga a fogágybetegség, vagy hivatalos nevén periodontitis. A fellazult fogtartó szerkezet elveszti szoros kapcsolatát a fogakkal, úgy nevezett tasakok, íny-zsebek alakulnak ki a fogak mentén. Ezekbe a tasakokba ételmaradék, nyál, a szájüregben található különféle anyagok kerülnek be, és a baktériumok hatására ezen anyagok bomlása, rothadása okozza a bűzös, kellemetlen szájszagot. Ezért, a bűzös szájszag mögött mindig fogágybetegséget lehet sejteni, amely a fogászati vizsgálat során ki is mutatható.
A fogágybetegség stádiumai
A fogágybetegségnek több fokozata lehet attól függően, hogy a fogtartó szerkezet mely rétegei érintettek, és azok mennyire kiterjedtek. Ezek ismerete, és az adott eset stádiumba sorolása fontos állatorvosi művelet, mert a különböző súlyosságú fogágybetegségeknek más és más gyakorlati, terápiás és prognosztikai jelentősége van.
Kezdetben még csak ínygyulladás detektálható, a fogak még stabilan állnak a fogmederben, egyéb elváltozás nem tapasztalható, nincsen sem ínysorvadás, sem pedig csontveszteség, így ebben a stádiumban, a szakszerűen kivitelezett fogkő eltávolításnak, majd az azt követő otthoni, rendszeres szájhigiéniai ápolásnak köszönhetően a kóros folyamat még visszafordítható.

1-es stádiumú fogyágybetegség, a fogíny határán megjelenő vörös csík ínygyulladást jelez

4-es stádiumú fogágybetegség és következményes, extrém mértékű ínysorvadás
Ha azonban ez az állapot nincsen időben kezelve, akkor a folyamat hamarosan egyre súlyosabb fogágybetegséghez vezet, és ilyen állapotban már vissza nem fordítható elváltozások következhetnek be. A fogágybetegség második stádiumában a fogtartó szerkezet megbomlása miatt az íny és a fog között a fent említett tasakok alakulnak ki. Ez a tasak kimutatható a fogászati vizsgálat során használt mérőszondával. A szondán 1 mm-es közökben rovátkák láthatók, így egyfajta vonalzóként használható a tasakmélység mérésére. Egészséges állapotban ez a szonda maximum 2-3 mm mélyre tolható be a fog és az íny közé kutyákban, macskákban pedig csak 1 mm-re.
Ha a szonda mélyebbre vezethető be, akkor már mindenképpen tapadásvesztegségről beszélünk, vagyis kialakult fogágybetegségről. Ebben a második stádiumban az alapos, minden esetben bódításban történő fogkőeltávolítás után a tasakban felhalmozódott anyagok kitakarításával (kürettálásával) a folyamat még megállítható és visszafordítható, amennyiben a továbbiakban a tulajdonos betartja a otthoni szájhigiéniai műveletek rendszeres kivitelezését (fogmosás). A lepedék, fogkő és gyulladás megszűnik, az íny újra sozrosan veszi közre a fogat és természetesen megszűnik a bűzös szájszag is.
Azonban, amennyiben a szonda több mint 5 mm mélyre vezethető be, az felveti a fogágybetegség előrehaladott stádiumának erős gyanúját. Ekkor már olyan mértékű a fogágy károsodása, hogy a folyamatot már nem, vagy csak ritka esetben lehet visszafordítani. A 3-as stádiumú fogágybetegség esetén még megkísérelhető a gyökerek feltárása és agresszív kürettálása révén történő kóros-anyag takarítása (root planing), azonban, mivel a folyamat progresszív és már komoly tartószerkezet-veszteségről beszélünk, a megoldás általában az érintett fogak eltávolítását jelenti. Végül, a 4-ik stádiumban a fogágyban olyan kiterjedt gyulladás zajlik, amely következményeként az érintett fogágy szinte teljesen megszűnt létezni, az íny sorvadt, a fogmeder csontjai nagyrészt feloldódtak, a fogak már mozoghatnak is, és a gyökerek sok esetben szabad szemmel is feltűnnek a fogkő eltávolítása után.
A gyulladás esetenként az állkapocs és koponyacsontokra is átterjed, gennyes tályogok, sipolyjáratok képződhetnek. (kép) Egészen súlyos esetben pedig, a fogágybetegséget kísérő bakteriális fertőzés átterjedhet a fogbélre is (perio-endo-dontitis). Mindez nagy fájdalommal jár, az érintett állatok nem esznek, gubbasztanak, lefogynak. Itt már biztosan csak a foghúzás jöhet szóba, és mivel a folyamat az egész szájüreget érinti, így általában egyszerre több (sok) fog eltávolítása is szükségessé válhat.
A fogazat valós állapota, az adott egyedre vonatkozó aktuális fogágybetegség súlyosságának megállapítása nem ítélhető meg szabad szemmel, sem pedig a rutin fogkőleszedés során, hiszen a lényeg a szabad szemmel nem látható gyökerek és fogmeder szintjén történik. Ehhez pedig elengedhetetlen a fogászati röntgenvizsgálat, amely berendezés, és az annak alkalmazásához szükséges szaktudás jelenleg csak kevés állatorvosi rendelőben érhető el. Speciális röntgengép, speciális előhívórendszer, megfelelő szaktudás és tapasztalat kell hozzá. Éppen ezért, fontos megérteni, hogy egy rutin fogkőleszedés nem oldja meg a kisállatok komolyabb fogászati problémáit, az csak a kezdeti lépés.

A fogászati röntgenfelvételen jól látszik a csontveszteség, amely a gyökerek között tűnik fel leginkább. 4-es stádiumú fogágybetegség egy kutyánál
Fogágybetegségre különösen hajlamos fajták
Egyes kutya és macskafajták hajlamosabbak a fogkövesedésre és a fogágy-betegségekre, mint mások. Elsősorban, a kistestű, vagy toy, mini fajták ilyenek. Yorkshire terrierek, pincserek, csivavák, bichonok és társaik. A rövid orrú, ún. brachycephal fajták szintén gyakrabban szenvednek fogágybetegségektől, mint a normál koponyahosszúságú fajták. Mopszok, boxerek, francia bulldogok. A macskák közül a main coon, brit, sziámi fajták hajlamosabbak fogászati problémák kialakulására, mint a „sima” házimacskák. Ennek oka genetikai és anatómiai tényezőkre vezethető vissza. A kisebb szájméretben ugyanannyi fognak kell elférnie, mint a nagyobbakban (számszerűen 42-nek kutyák esetében), a rövidfejű kutyáknál a fogak egymásra torlódhatnak, nagyon gyakran rendellenesen állnak. Ezen felül, a kisebb méretű kutyákban a fogak arányosan nagyobbak, így több helyet foglalnak el, mint a nagyobbakban. Ezen tényezők együttes hatása végső soron erősen hajlamosítja az egyedet a lepedék és fogkőképződésre, baktériumok felszaporodására a szájüregben. Éppen ezért, a kisebb testű kutyáknál viszonylag gyakran, 3-6 havonként javasolt az állatorvosi fogászati kontrollvizsgálat, hogy időben el lehessen végezni a fogászati megelőző kezelést, amennyiben szükséges.
Milyen gyakran kell fogászati kivizsgálásra vinnünk kutyánkat vagy macskánkat?
Rendszeres, alapos otthoni szájhigiéniai kezelés mellett fogászati, éber állapotban történő ellenőrzővizsgáltra a kistestű kutyáknál 3-6 havonta, a nagyobbaknál évente egyszer lenne szükség. A vizsgálat során az állatorvos átnézni a szájüreget, megállapítja szabad szemmel a lepedékképződés és fogkövesedés mértékét, és ínygyulladásra utaló jeleket keres. Ha ilyen fenn áll, akkor kell megbeszélni a bódításban történő teljes körű átvizsgálást.
A Dr. Mérő Állatorvosi Rendelőben minden, kisállatfogászati eszköz, berendezés rendelkezésre áll a fent említett vizsgálatok és beavatkozások elvégzéséhez.
dr. Mérő Állatorvosi Rendelő és ellátás háznál Tata, Tatabánya, Oroszlány és Komárom körzetében. tel.: 06/30-5895402
(A szöveg az ismeretterjesztést szolgálja. Felhasználása, másolása, sokszorosítása, megjelenítése egyéb fórumokon – minden esetben a szerző írásban adott engedélyéhez, és az eredeti forrás megjelöléséhez kötött!)