Meglehetősen gyakran szokott megcsörrenni a telefonom amiatt, hogy egy kutya vagy macska nem tud felállni. Noha ez a jelenség főleg az idősebb állatoknál szokott előfordulni, a fiatalabbaknál sem ritka.

Mi lehet az oka annak, ha egy kutya vagy macska nem tud lábra állni?

Először is már a vizsgálat elején fontos elkülöníteni, hogy mozgási-nehézségről, vagy mozgás képtelenségről van-e szó, és nagyon fontos tudni, hogy a jelenség hirtelen keletkezett-e, vagy hosszabb ideje fennáll-e már.

Minden mozgásszervi zavar esetén vizsgálni kell a végtagok állapotát, lehetséges sérüléseit, és a gerincvelő eredetű reflexek működését. A végtagok állapotának vizsgálata során megtekintjük a mozgás, vagy a mozgás hiány jellemzőit, áttapintjuk a végtagokat törésre, más jellegű sérülésre, fájdalomra, mozgás-szűkítő vagy mozgási rendellenességekre utaló jelenségeket keresve. A gerincvelő reflexek vizsgálata során a legfontosabbak a helyzetérzékelés, a felületes és mély fájdalomérzet, a farok tónus, a végbél tájéki terület és a bőr érzékenysége.

A mozgás nehézsége

A mozgáshiány egyik gyakori oka a lázas állapot. Szinte minden fertőző betegség (pl. a babesiosis), amely lázzal jár izom-gyengeséget, izomfájdalmat, ízület-gyulladást okoz, amely megnehezíti a mozgást. Nálunk, embereknél is gyakori dolog, hogy amikor lázasak vagyunk, fáj minden végtagunk, és nehezünkre esik felállni, vagy mozogni úgy általában. A lázas állat általában nem eszik, nehézkesen vagy egyáltalán nem mozog, levert, bágyadt, kedvetlen. Nincs kedve felállni, általános gyengeségben szenved. Kisállatok esetén 39,5 C felett beszélünk lázról. A lázas állapot oka kórokozó baktériumokban, vírusokban, egyéb fertőző egysejtűekben keresendő. A gyógykezelés során is arra kell törekedni, hogy a kórokozókat elimináljuk a megfelelő gyógyszerrel, amely baktériumos fertőzések esetén általában antibiotikumokkal történik.

Másik gyakori oka annak, hogy egy állat nem tud, vagy csak nehezen tud felállni, az az izületi elváltozásokhoz köthető gyulladás és fájdalom. Ez legtöbbször a fiatal óriástestű, illetve az idősebb, nagyobb testű, sokszor túlsúlyos kutyákat és macskákat érinti. Akárcsak az embernél, kedvenceinknél is gyakoriak az örökletes, illetve a korral járó izületi betegségek, a porckopás, a csontos felrakódások az izületek környékén, amelyek gyulladást, fájdalmat, mozgási nehézségeket okoznak. Jellemző ezekre az állapotokra, hogy az állat eleinte nagyon nehezen, kötötten mozog, majd ez a nehézkes mozgás oldódik, és könnyedebbé válik (az izület „bejáratódik”). Röntgen vizsgálattal általában igazolni lehet ezeket a csontos felrakódásokat. Ezekben az esetekben nem a mozgás képtelenségéről (bénulásról) van szó, hanem a mozgás korlátozottságáról, nehézkességéről vagy fájdalmasságáról, ami miatt nem akar vagy nem tud felkelni a szóban forgó állat.

Az örökletes izületi problémák (könyök és csípő izületi diszplázia, patella ficam), amennyiben időben kerülnek felismerésre, műtéti úton orvosolhatók. A tüneteket állatgyógyászati célra alkalmas fájdalom és gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerekkel, ízületvédő kiegészítőkkel és megfelelő táplálással lehet enyhíteni, és ezekkel lassítható a bántalom súlyosabbá válása.

Mozgásképtelenség, bénulás

Ha a fentekben említett gerincvelő reflexek közül valamelyik, vagy az összes hiányosan működik, akkor meg lehet erősíteni a gerinc eredetű betegségek, a bénulás gyanúját.
A bénulás részleges vagy teljes formában szokott megnyilvánulni. Itt már valódi mozgás képtelenségről beszélünk, ahol az ingerületvezető rendszer szenved valamilyen kárt, aminek következtében az érzékelés és a mozgás hiányossá válik.

Ha a gerincvelő komolyabb nyomás alá kerül vagy sérül, mindkét hátulsó végtag gyengeségét, részleges vagy teljes bénulását figyelhetjük meg.

Ennek egyik leggyakoribb oka az idős, főleg nagyobb testű kutyákat (jellemzően német juhászokat, labradorokat) érintő gerinc-csigolyák közötti izületi elváltozás (spondylosis), amely főleg a hát-ágyéki csigolyákon  szokott előfordulni. A gerinc csigolyákat összekötő porckorongok elfajulása, a csigolyákra felrakódott csontos kinövések, a következményes gyulladás a gerincoszlop hajlékonyságát csökkentik, fájdalmat okoznak és a gerinccsatorna szűkületét, következésképpen a gerincvelő nyomását idézhetik elő. Ez a nyomásfokozódás a gerincvelőn okozza a mozgászavart, vagy mozgásképtelenséget.

Előrehaladott esetekben az állapot fájdalommal, vizelet és széklet ürítési zavarokkal is járhat. Kialakulása évekre, hónapokra vezethető vissza, és a folyamat elején nem is látszik, hogy a kutyának mozgás problémái lennének. Idővel azonban feltűnik az imbolygó hátulsó testtartás, az elvékonyodott, összeesett hátulsó végtag deformitás, a hátrafelé szűkülő testforma, a csapott farok tartás, a roggyant járás, és a fekvésből való felkelés nehézsége vagy képtelensége. Jellemző a bántalomra, hogy a tünetek időnként nagyon súlyos, időnként pedig enyhébb formában jelentkeznek.

A betegséget meggyógyítani sajnos nem lehet, de a folyamatot felismerni, előrehaladását lassítani és a tüneteket enyhíteni viszont igen. Megelőzésképpen, az arra hajlamos fajtáknál érdemes lenne tehát 5-6 éves kortól röntgenvizsgálattal nézni a gerinc állapotát, és meszesedésre utaló röntgen lelet esetén minél korábban megkezdeni a megelőző terápiát. Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek, vitamin és tápanyag kiegészítők kúraszerű alkalmazása (B vitaminok, izületvédők, keringés javító készítmények), fizioterápiás gyógytorna és gyógymasszázs jelenti a gerinc elmeszesedések megelőző, vagy folyamat lassító terápiáját. Ma már elárhető olyan injekciós készítmény is, amelyet havonta egyszer kell beadni a kutyának, és nagyon jó hatásfokkal, akár tejesen tünetmentessé is teheti a krónikus izületgyulladásban szenvedő kutyát a hagyományos gyulladáscsökkentő gyógyszerek káros mellékhatásai nélkül is.

A súlyosabb, főleg a hirtelen jelentkező bénulások okai leggyakrabban a traumás sérülések (autóbaleset, magas helyről való leesés, vagy akár szándékos bántalmazás), a porckorong előesés okozta gerincsérv, és a központi idegrendszert érintő fertőző betegségek. Speciális műszeres diagnosztikai vizsgálatokra (röntgen, MR, CT), és néha speciális laboratóriumi eljárásokra (liquor mintavételezés) van szükség ahhoz, hogy pontos diagnózishoz jussunk a gerincvelő betegségeinek felderítése érdekében.

Amennyiben anyagi vagy technikai okok miatt nincs lehetőség ezekre a speciális vizsgálatokra, úgy pontos diagnózis nélkül kell megkezdeni a kezelést.

Ha a bénulás részleges, a gerincvelő reflexek, ha gyengébben is, de működnek, és a gerincoszlop ép, meg lehet kísérelni a tüneti, konzervatív terápiát. Ennek legfontosabb alkotóelemei a nyugalom, a szűk helyen tartás, a szigorú mozgás korlátozás és fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, valamint a gerincvelő regenerálódást segítő gyógyszerek, illetve fizioterápia.

Ha a bénulás teljes és semmiféle mozgást és érzetet nem lehet kiváltani az adott állat végtagjaiból, úgy az állapot súlyos gerincsérülésre utal. Ilyen esetben nem csak felesleges, hanem kifejezetten káros a konzervatív terápiával próbálkozni, az állatot minél gyorsabban egy kisállat-ortopédiára specializálódott állatorvosi intézményben kell ellátni, mert a traumát szenvedett gerinc orvoslására csak néhány óra, maximum egy-két nap áll rendelkezésre. Egy eltörött gerincet semmi más nem fog meggyógyítani, csakis a haladéktalanul elvégzett szakszerű műtét, de annak kimenetele is kétes lehet, ha a gerincvelő súlyos sérülést, szakadást szenvedett.

Sajnos előfordul, hogy a legjobb szándék mellett sem lehet megmenteni egy súlyosan sérült gerincet. Ezeken az esetekben a hátulsó testfél bénulás irreverzibilis, annak minden tünetével együtt. Ezek az állatok általában eutanáziára kerülnek.

Ott, ahol olyan erős a kötődés, hogy a nehézségek ellenére is ragaszkodnak a beteg állathoz, elérhető és már egyre népszerűbb a kisállatok számára kifejlesztett tolókocsi, vagy kerekes szék. Ha a bénulást szenvedett állat általános állapota egyébként jó, a mellső végtagok terhelése nem okoz fájdalmat, akkor ez a megoldás még sok-sok vidám évet garantálhat kutyának és gazdájának egyaránt, mert a tolókocsi segítségével szinte ugyanolyan mértékben képes lesz mozogni, futni, játszani a kutya, mint a mind a négy lábra egészséges fajtársai.

dr. Mérő Állatorvosi rendelő és ellátás háznál Tata, Tatabánya, Oroszlány és Komárom körzetében. tel.: 06/30-5895402

(A szöveg az ismeretterjesztést szolgálja. Felhasználása, másolása, sokszorosítása, megjelenítése egyéb fórumokon – minden esetben a szerző írásban adott engedélyéhez, és az eredeti forrás megjelöléséhez kötött!)